Tapolca kapuja lakópark - Miskolc 2016.

Tervezési feladat

A tervezési feladat a 3508 Miskolc, Május 1 Telep, Hrsz.: 40864 építési telken létesítendő 118 db lakást tartalmazó, 11 db társasház építészeti tervezésére vonatkozott tanulmányterv szinten. A társasházak egy „gated community” jellegű zárt lakóparkot képeznek a területen, gépkocsival való megközelíthetőséggel. A tervezési feladat magába foglalta a gazdaságos, költséghatékony beépítést a lehető legnagyobb beépítési sűrűség tartásával. A magas beépítési sűrűség mellett lényeges megbízói igényként merült fel a külső területek, zöldfelületek változatos, igényes, magas színvonalú életteret biztosító kialakítása, sportaktivitások, szabadidő tevékenységek és rekreáció, pihenés funkciók céljából.

A lakópark projekt keretében, első lépésben az „A” jelű 13 lakást magába foglaló tár-sasház építési engedélyezési tervét kellett elkészíteni. A beruházó a magas építészeti minőség és az említett szabad külső területek, zöldfelületek igényes kialakítása mellett energiatudatos tervezési elvek érvényesítését is igényelte. Az épületenergetikai szem-pontokat is felölelő tervezés keretében a hatályos nemzeti minimum épületenergetikai követelmény szint feletti magas energiahatékonyságú, a környezeti hatásmechanizmu-sok szempontjaiból is fenntartható „zöld” lakópark projektet volt szükséges létrehozni. Ennek függvényében a tervező Energia Design® épületklimatikai és épületenergetikai módszere kerül a tervezés folyamán alkalmazásra, mely keretében az építészeti terve-zés dinamikus épületfizikai szimulációkkal lesz megtámogatva.

A terület beépítése

Az építési telek egy 12 254 m2 alapterületű DNY-i irányba lefelé lejtő, ÉNY – DK ten-gely irányban elnyújtott formával rendelkező terület, melyet északról a Miskolc-Tapolcai út, a vasúti átjáró, illetve keleti irányból a vasúti átjáró, délkelet felől a bevásárló és szolgáltató központ, délnyugat felől pedig a Május 1. telep mentén elhelyezkedő családi házas zóna övezi. AZ ÉNY-i telek sarok egy csúcsban végződik, mely az építési terület és a létesítendő lakópark feltárási pontja is egyben.

A tervezési feladat a magas építészeti és lakóminőség, valamint a magas energiahaté-konyság és az igényelt környezettudatos tervezési megoldások mellett magába foglalta a lakópark költséghatékony, gazdaságos és magas beépítési sűrűséggel való telepíté-sét. A max. 30 %-os beépítettség értéket tartva, a lakópark beépítettségét olyan ma-ximális mértékig volt szükséges növelni, amely mellett az épületek, épülettömbök közötti külső zöld (min. 55%), illetve burkolt területek még magas „tartózkodási minőséget”, tehát funkciójában és megjelenésében is igényes, élhető, aktív és passzív rekreációt, sport, illetve pihenési lehetőséget is biztosítani tudnak. A lakópark tervezésében a nehézséget az említett szempontrendszerek közös nevezőre hozása jelentette, a következő összefoglaló szempontok alapján:

• funkcionalitás
  
• épület klimatikai tervezési aspektusok
  - külső épület klimatika
  - belső épület klimatika (komforttechnika)

• épület energetika
  - magas hatékonyság
  - magas megújuló energiaforrás hasznosítás részarány

• magas beépítési sűrűség és közös külső területek minőségi paramétereinek optimális aránya
  

A tervezés kezdeti fázisában több vázlatterv variáns is született. Prioritásként kezeltük a beépítés tervezését, mint település morfológiai struktúra kialakítását, mely keretében vizsgáltuk a

• pontszerű beépítést, belső lépcsőházzal
  - „városi villa” jellegű társasház, É - D-i tájolású fő homlokzati kialakítással (72 db lakás)
  - a sorolt beépítés, a „városi villa” jellegű társasház, ÉNY - DK-i tájolású fő homlokzati kialakítással, ahol a házak a telek DNY-i határvonalát párhuzamosan lekövetik (84 db lakás)

• felfűzött beépítést, belső lépcsőházzal
  - a „városi villa” jellegű társasházak felfűzött telepítését, ÉK - DNY-i tájolású fő homlokzati kialakítással (96 db lakás)

• kertes beépítést, függőfolyosóval
  - a telek hosszanti irányában különböző vonalvezetéssel végigfutó társasház épületek vonulatai (108 db lakás)

• udvaros beépítést, függőfolyosóval
  - a telek hosszanti irányában, illetve arra merőleges irányban elhelyezett különböző udvar jellegű zöldterületeket kialakító társasház épületek kompozíciói (72 - 108 db lakás)

A tanulmányterv fázis végére 2 db telepítési verziót volt lehetséges kiválasztani a magas lakásszámmal ugyanakkor magas rekreációs értékkel rendelkező külső szabad területekkel rendelkező lakópark verziók közül.

Az első verzió 93 db lakást biztosít és egy egyenes, a telek Május 1 telep felőli határvonalát lekövető társasház sorból áll, melyre merőlegesen a szemközti telekhatár kontúrjáig végighúzódó és ezért különböző hosszúságú társasházak kapcsolódnak 1 -1 lép-csőházi „csuklóban”. A társasházak mélysége és magassága egyenlő, csak hosszúságukban különböznek egyes épületek egymástól. Összességében egy „fésű” formájú telepítést hoz létre ez a megoldás, 4 db ÉK-i tájolású udvar kialakításával. A függőfolyosós társasházak lakásainak (nappali szoba/szoba) tájolása minden esetben előnyös módon DNY-i, továbbá lakások közötti átláthatóság, szomszédos épületek bütüfalaira, tűzfalaira való rálátás nem alakul ki. Az épületek közötti udvarokból mind a 4 db ÉK-i tájolású, nyári időszakokban nappal is nagyrészt használható külterületek.

A második verzió szintén 93 db lakást biztosít egy kígyózó „s - vonal” formájú telepítést hoz létre 2 db ÉK-i és 2 db DNY-i tájolású udvar kialakításával. A társasházak mélysége és magassága egyenlő, csak hosszúságukban különböznek egyes épületek egymástól. A függőfolyosós társasházak lakásainak (nappali szoba/szoba) tájolása DNY-i, ez esetben hátrány a lakások közötti átlátás kialakulása, továbbá több lakás nappalijából a közeli szomszédos épület bütüfalára, tűzfalára alakul ki közvetlen rálátás. Ezeket a nemkívánatos átlátási viszonyokat kiküszöbölve a társasházak kb. 50 %-át 180°-al elforgatva ÉK-i, illetve ÉNY-i tájolású lakások alakulnak ki, - ez esetben a lakások tájolása a hátrány. Az épületek közötti udvarokból 2 db ÉK-i tájolású, 2 db pedig DNY-i, amely az első verzióhoz képest hátrányosabb nyáron, mivel a meleg, magas szoláris sugárzásnak exponált udvarok nyáron napközben kevésbé használhatóak, mint a „hidegebb” ÉK-i tájolású udvarok, melyek árnyékoltak a környező épületek által.

Összevetve és elemezve a 2 telepítési verziót az említett előnyökből kifolyólag az első verziót fogadta el a megrendelő beruházó a generál tervező javaslatára. A tervezés további fejlesztési folyamata során a pontosítások, a társasház épületek kismértékű tovább sűrítése és átméretezése, a telekadottságokhoz való pontos beigazítása eredményeképpen 116 db lakásra lehetett növelni a lakópark kapacitását. Az építési telek Május 1 telep felőli határvonalát lekövető társasház sor az első 5 db épülete gyakorlatilag azonos egymással, míg az utolsó 6. társasház a telek helyadottságából kifolyólag kb. 5 m-el rövidebb. Az erre az épületsorra merőleges függőfolyosós 5 db társasház különböző hosszúságú a Május 1 teleppel átellenes telekhatár sziluett miatt, mivel ezek a lakóépületek az átellenes folyamatosan változó telek-határvonalig húzódnak, az 5 m-es előírt határtávolság betartásával.

A terület feltárása, közlekedés

Az autós közlekedés a Május 1. telep felől történik a telek nyugati sarokpontjában létesítendő új aszfaltburkolattal ellátott bekötőúton. Abban a pontban, ahol a bekötőút egy kb. 40 m hosszúságú, 5 m szélességű szakasz után eléri az építési telket, elkanyarodik a közlekedési gépjárművek számára kialakított aszfaltburkolatú út DK-i irányba és a be-építési telekhatár DNY-i határvonalát lekövetve, végigfut a terület peremén egészen a beépítési terület DK-i végéig. Erre a kb. 240 m hosszúságú, 5 m szélességű közel egyenes feltáró útszakaszra települ a lakópark első 6 db társasház lakóépülete („A”, „C”, „E”, „G”, „I” és „K” épület). Ezt az utat felszíni parkoló övezik a telekhatár felőli oldalon. Az építési telekterület fennmaradó, további telekhatárvonalai mentén egy további 5 m szélességű gépkocsiút makadámút (murva-kőréteg „burkolat”) van kialakítva telekhatár menti felszíni parkolókkal. Tűzrendészeti szempontból ezen a makadámúton, illetve az az aszfaltozott úton lehetséges a tűzoltó gépjárművek behajtása és az épületek közvetlen megközelítése.

Az épületek max. építménymagassága 7,5 m lehet a szabályozási terv alapján. Az „A”, „C”, „E”, „G”, „I” és „K” épületek közül ÉNY-ról DK-felé haladva az első 5 db épület gyakorlatilag azonos egymással, míg az utolsó, 6. társasház („K” épület) a telek helyadottságából kifolyólag kb. 5 m-el rövidebb. Ezen társasházak mélysége és magassága egyenlő, csak a 6. épület rövidebb a többinél. Ez az épületsor tehát az ÉNY-DK irányban végigfutó aszfaltburkolatú feltáró útról közelíthető meg személy-gépkocsival.

Mindegyik épület alatt egy mélyföldszinti gépkocsi tároló, garázs lesz kialakítva bejárattal az említett feltáró útra. A mélyföldszinti garázsból való feljutást a magasföldszinti, emeleti és tetőtéri lakásokhoz az 5 db („A”, „C”, „E”, „G”, „I”) épületek D-i bütüfalára tervezett lépcsőház és lift biztosítja. Ezen lépcsőházakon és lifteken keresztül lehetséges a 6. épületbe való feljutás is („K” épület), továbbá innen jutnak el a lakók az „A” - „C” - „E” - „G” - „I” – „K” épületvonulatra merőleges „B”, „D”, „F”, „H” és „J” épületekbe. A társasházak 4 szintesek, mélyföldszint (garázs funkció), magasföldszint (lakás funkció), emelet (lakás funkció) és tetőtér (lakás funkció). A magasföldszint és az emeleti szint alaprajzilag azonos, csak a tetőtéri (4. szint vagy 2. emelet) különbözik az alatta levőktől, mivel itt a megengedett építménymagasság következtében csak a tetőtéri tömeg visszahúzásával lehetett lakásokat kialakítani, melyek tetőteraszokkal (kilátás) ellátott értékesebb lakásokat képeznek az ingatlanpiacon. A lakószinteken az egyes lakásokat az összesen 5 db lépcsőház/lift „maggal” közvetlen kapcsolatban lévő, egymásra merőleges függőfolyosó rendszeren keresztül lehet megközelíteni az épületek ÉK-i, illetve ÉNY-i homlokzata mentén. Az „A” - „C” - „E” - „G” - „I” – „K” épületvonulat lakásoldali teraszos homlokzatai DNY-i tájolásúak, melyek nappali szobásainak üvegezett nyílászáró épületburok felületeit egy „cakkozott” formájú kialakítással D-i tájolásúra változtattuk energetikai és komforttechnikai okokból kifolyólag (lásd Épületenergetikai Műleírás). A „B”, „D”, „F”, „H” és „J” épületek lakásoldali teraszos homlokzatai DK-i tájolásúak, melyek az említett „cakkozott”, plasztikus homlokzatképzéssel D-i tájolásúra módosultak, szintén az energia és a klímakomfort optimálása végett. Egyfajta kivételt képez a „B” épület, mely a telek ÉK-felé szűkülő területét hatékonyan kihasználja és egy pontház formájában változatosságot kölcsönöz a lakópark tömbjei között. Ez az épület 3 szintes, mélyföldszinti garázs nélkül, a magasföldszinten 1 db lakás helyezkedik el, az emeleten pedig egy azonos lakás kibővítve egy tetőterasszal és tetőtéri szobával.

A „B”, „D”, „F”, „H” és „J” épületek „A” - „C” - „E” - „G” - „I” – „K” épületvonulatra való rá-csatolásával összesen 5 db udvar keletkezett:

• Az „B”, „C” és „D” épület által közrefogott, trapéz formájú, kb. 250 m2 alapterülettel rendelkező „piknik kert” udvar a pihenést, kommunikációt, közös grillezés, piknikezés funkciót biztosítja ezen a fásított zöldterületen, pergola szerkezetek, kültéri árnyékolók és grillező helyek, padok, asztalok épített kialakításával.
• A „D”, „E” és ”F” épület által közrefogott, trapéz formájú, kb. 900 m2 alapterülettel rendelkező „kicsik játszótere” udvar a gyermekek és kiskorú lakosok számára nyújt játék és aktív időtöltésre, - a szülőkkel együtt - kikapcsolódásra lehetőséget. Homokozó, játszótéri játékok, pergola szerkezetek, kültéri árnyékolók, ülőpadok, valamint fásítás, zöldítés tervezettek.
• Az „F”, „G” és „H” épületek által közrefogott, trapéz formájú, kb. 800 m2 alapterülettel rendelkező „pihenőkert” udvar a nyugodt, pihenés és rekreáció területe. Fásított zöldterület, központi vízfelülettel kialakítva, ahol ülőpadokon, a füvesített területeken lehet kikapcsolódni.
• A „H”, „I” és „J” épületek által övezett, közel négyzet formájú, kb. 600 m2 alap-területű „nagyok játszótere” udvar a nagyobb korú gyermekek és egyaránt a felnőttek igényei és érdeklődési körük számára szabott közösségi és egyéni játékok, aktív szabadidő eltöltéséhez nyújt igényes teret. A fásított zöldterületen a játékok mellett kültéri padok, asztalok, pergola árnyékolók tervezettek.
• Az „J” és „K” épületek által övezett, trapéz formájú, kb. 600 m2 alapterületű „sport udvar” kifejezetten a kültéri sport aktivitásoknak hivatott udvari területet biztosítani. A labdajátékok mellett egyéb közösségi, illetve egyéni sporttevékenységek, aerobik, gimnasztika, nyújtás, jóga, tai-chi, stb. lehetséges.

Funkció

Az épületet a mélyföldszinti gépkocsi tárolóban lehet megközelíteni autóval, ahol parkolás után az épület K-i sarkában elhelyezett lépcsőn és felvonón keresztül lehet gyalogosan feljutni a lakások szintjeire. Gyalogos megközelítéssel É-i irányból a magasföldszinten lehet a mélyföldszinten zárt lépcsőházat és a függőfolyosókat megközelíteni, DNY-i irányból pedig a mélyföldszinten lévő garázson, majd a lépcsőházon keresztül. A mélyföldszinti garázsban 9 db személygépkocsi parkolóhely lesz kialakítva, ahol parkolókként 1-1 tárolóként használható sávot is kialakítottunk. A parkoló állások mellett ezen a szinten elhelyezésre kerül az épületgépészet számára a hőtermelő központ és a szellőző gépház, továbbá egy épületvillamossági helyiség is (villanyóra, főkapcsoló szekrény). A mélyföldszinten zárt lépcsőházat egy tűzgátló előtéren keresztül lehet megközelíteni. A lépcső alatt egy kisméretű raktárhelyiség is ki lett alakítva. A mélyföldszint garázs DNY-i oldala szellőző nyílásokkal rendelkezik, mely a természetes szellőzést és a hő- és füst elvezetést hivatott szolgálni, minimális természetes megvilágítás mellett.

A magasföldszinttől felfelé már nyitott lépcsőházon/liften keresztül a magasföldszintre gyalogosan érkezve egy az épület DK-i bütüfala mentén húzódó zöldtetős közlekedő/teraszra, továbbá az épület ÉK-i homlokzata mentén végigfutó függőfolyosóra lehet kijutni. A magasföldszint és az emelet (1. emelet) szintjein elhelyezkedő lakások teljesen azonosak egymással. 5 db lakás található mindkét szinten,

• lakás Nr.1: nappali-étkező-konyha + 2 db szoba + félszoba (az DK-i bütüfal menti külső lakás)
  
• lakás Nr. 2: nappali + félszoba (belső lakás)
  
• lakás Nr.3: nappali-étkező-konyha + 3 db félszoba (belső lakás)
  
• lakás Nr.4: nappali-étkező-konyha + 2 db félszoba (belső lakás)
  
• lakás Nr.5: nappali-étkező-konyha + 3 db félszoba (az ÉNY-i bütüfal menti külső lakás)
  

A lakások 3 db az egész épület hosszában végighaladó funkcionális zónasávra vannak osztva:

• 1. zónasáv: ÉK-i függőfolyosó zónasáv
  
• 2. zónasáv: ÉK-i szoba zónasáv
  
• 3. zónasáv: Középső vizes helyiségek és épületgépészeti strangok zónasáv
  
• 4. zónasáv: DNY-i nappali/szoba zónasáv
  
• 5. zónasáv: DNY-i erkély zónasáv
  

A lakások az épület ÉK-i oldalán végigfutó függőfolyosóról közelíthetők meg (bejárati ajtó, előszoba). Az ÉK-i homlokzatra vannak csatolva a félszobák, illetve szobák (2. ÉK-i szoba zónasáv). A vasbeton pillérváz három pillérsora a két külső hosszirányú homlokzati falban helyezkedik el, illetve a harmadik sor az épületen belül fut végig a lakáselválasztó falak síkjaiban. Ettől a belső vasbeton pillérváztól DNY-ra húzódik a 2. zónasáv, a középső vizes helyiségek és épületgépészeti strangok zónasávja (WC, fürdő). A lakások előtér/közlekedője áthalad az a 2. és 3. zónasávon és beérkezik a 4. zónasávba a nappali/szoba területére, mely a 3. zónasávot DNY-i irányból érinti. A nappali helyiségekből az egész épület DNY-i homlokzat felületét lekövető 2,00 m mélységű 5. zóna-sávba, az DNY-i erkély zónasávra lehet kijutni. A nappali helyiségek különlegessége, hogy az erkélyt két részre osztják, egyrészt külső terasz területre, másrészt pedig egy zárterkély részre, mely a nappali helyiségek szerves egy légterű része. A teljesen üvegezett zárterkély a DNY-i épületburok szerkezet felületének a „felborzolásának”, „cakkozott” formájú kialakításának a következménye, miáltal a vizuális, termikus komfortérzet és az energiaigények paramétereit lehetett optimális arányba hozni. A nappali helyiségek másik jellegzetessége, hogy étkező és konyha funkciókkal egybenyitva, egybetervezve egy vitális, kommunikációt támogató közösségi tér-minőséggel is rendelkező többfunkciós helyiség alakul ki. Ez a megoldás az építészet-pszichológiai, illetve lakáspszichológiai szempontból kritikus „férfiközpontú” „tiszta szoba”, illetve „TV-szoba” versus alul méretezett „nőellenes konyha” és hiányzó étkező (szükséges kommunikációs tér) problematikáját oldja meg egyszerű, de hatásos eszközökkel.

A 2. emelet, egyben lapostető szerkezettel rendelkező tetőtéri szint 3 db lakást foglal magába, 2 db nagyobb méretűt (75,70, ill. 77,82 m2), továbbá egy közepes lakást (56,59 m2). Ezek a lakások ÉNY-i, DNY-i és DK-i külső falait a megengedett építménymagasság miatt vissza volt szükséges húzni az alatta lévő szint külső falaihoz képest. Ezáltal ki lehetett alakítani nagyméretű tetőterasz felületeket, melyek az épület bütüfalai mentén szélső zöldtető szerkezeteként lesznek kialakítva. Az 5 db zónasáv rendszer itt is érvényes, ugyanúgy, mint a „cakkozott” DNY-i homlokzat zárterkély kialakítása is.

A mélyföldszinten zár, a magasföldszinttől felfelé pedig nyitott lépcsőház központi magja egy liftakna, mely a tetőszint felett egy torony tetőszerkezettel kerül kialakításra. Ez a lépcső/lift szerkezet a függőfolyosót és a szintenkénti terasz/közlekedő területeit köti össze.

Anyagok, Szerkezetek

A projekt megrendelői oldalról jelentkezett költséghatékonysági és gazdaságossági igényeit és szempontjait figyelembe véve napjaink aktuális, korszerű építőanyagait és szerkezeteit alkalmazza, kombinálja. Amellett, hogy ezúton magas költséghatékonyságot lehet elérni, kihangsúlyozható a vasbeton pillérvázas tartószerkezet vasbeton födémjeinek, továbbá a külső kitöltő falazatok és belső térelválasztó falazatok vázkerámia tégla szerkezeteinek előnyös magas hőtároló képessége. A magas hőkapacitással rendelkező nehéz (≥ 400 kg/m2 hőtároló épület szerkezet) épületszerkezetek azon kívül, hogy az épület meleg évadban, hűtési üzemeltetési szezonban nagymértékben csökkentik a hűtési energiaigényt, télen a fűtési üzemeltetési időszakban a fűtési energiaigényt is csökkenteni képesek.

Az épület szerkezeti kialakítása

Az épület mélyföldszint, földszint, I-II. emelet magas lapos tetős kialakítással. Az épület monolit vasbeton többszintes pillérgerenda keretváz teherhordó szerkezettel készül. A födém kialakítása monolit többtámaszú lemezként készül. A lakások bejárati oldalán függőfolyosó készül, a másik oldalon és lakásokhoz csatlakozó teraszok konzolos kinyúlással készülnek. A lakások vasbeton födéme 20 cm vastag, mely 6 cm vtg. előregyártott zsaluzó kéregpanel beépítésével készül. A teraszok födéme 16 cm vtg. a lakásfödémtől hőszigeteléssel elválasztott egyedi kialakítású monolit födém. A terasz födémek a konzolos lakásfödémbe beépített egyedi acélszerelvényre terhelnek, a szélső lakásnál konzolos hőhíd megszakító szerelvény beépítésével készül. A függőfolyosó épülettől független kialakítással készül, födéme az épület homlokzata elé állított zártszelvény acélkeretre kerül elhelyezésre, az épülethez szintenkénti acélszerkezetű visszakötéssel. A keretek a garázsfödémről indulnak. A függőfolyosó födémje 16 cm vtg. egyedi előregyártott vasbeton födémpalló. A II. emelet szerkezete szintén pillér és gerenda vázzal készül. A második emelet alapterületileg kisebb, eltérő az alatta lévő szintektől. A födémek szerkezeti kialakítása hasonló az alsó szinti födémekkel. Az épülethez vasbeton liftakna és vasbeton lépcső csatlakozik. A liftakna és a lépcső is a garázsszintről indul, az épület tartószerkezetétől eldilatálva, függetlenül készül.

Az épület külső megjelenése, tömegformálása

Az épület tömegformálása egy nagyon átlátható módon lekövethető, letisztult sémát követ. Alapvetően az épület tömegformálása és egyben részletes külső megjelenése is belülről építkezik, tehát az épület tartószerkezeti, falszerkezeti struktúrája, a lakások struktúrája egyenes arányban kivetül a külső megjelenésre és leolvasható az épület tömegformálásából. Az épület hosszanti oldalai irányából nézve egy laikus számára is leolvasható a lakásszám, a lakások elhelyezkedése.

A DNY-i lakás oldali homlokzatok fogazott (”cakkozott”) homlokzati felületei érdekes megjelenést kölcsönöznek az épület (és később, az egész lakópark teljes kiépítése esetén az első 6 db „A”, „C”, „E”, „G”, „I” és „K” épületek) számára. D-i irányból nézve az épület NY-i homlokzata a zárterkélyek D-i tájolású üvegezett felületei miatt túlnyomórészt transzparens. ÉNY-i irányból nézve viszont drasztikus mértékben megváltozik ennek a homlokzatnak (és később, az egész lakópark teljes kiépítése esetén az első 6 db „A”, „C”, „E”, „G”, „I” és „K” épületek DNY-i homlokzat vonulatának) a megjelenése, mivel ebből a nézőpontból a zárt-erkélyek NY-i tájolású tömör falfelületei miatt túlnyomórészt opak.

Ezt az érdekes dinamikus megjelenésbeli építészeti hatást tovább növeli ezeknek az opak zárt-erkély burokfelületeknek a színezése. A későbbi lakópark mindegyik épületén az opak zárt-erkély vakolt falfelületei különböző színű festést kapnak. Egy épület opak zárt-erkély vakolt falfelületei egy színnel lesznek ellátva, de ennek a színnek a különböző intenzitású és világosságú árnyalatai kerülnek az adott épületen belül az egyes zárt-erkély falfelületekre. Ez az egyszerű, költséghatékony, de ötletes megoldás a homlokzat dinamikus „lüktetését” tovább fokozza”, ugyanakkor nem az épület „kárára”, hanem ellenkezőleg javára hatva: a négyléptékű lakópark több egyforma épületének konformitását hatásosan megbontja a különböző színű épület burok felületek dinamikája, egyben serkenti a lakosság számára a lakóépület pszichológiai szempontból fontos identifikáció erősítését. A lakosok jobban képesek azonosulni az épülettel és lakással, melyben laknak.

Az épület ÉK-i homlokzata, a függőfolyosós megoldással egy további megjelenésbeli érdekességet foglal magába: A függőfolyosó egy függőleges lamella szerkezetből szerelt virágágyás/virágcserép tartó burokszerkezettel lesz ellátva, annak érdekében, hogy az így keletkezett „gang” oldali homlokzatot fenntartható és egyszerű módon lehessen „zöldíteni”, egyben érdekes karakter kölcsönözni, az amúgy negatív értelemben inger-szegény függőfolyosók látványbeli monotonitásának. Az időjárásálló fémből vagy szálcementből készült virágágyás lamella burokszerkezet ugyanolyan színű, mint az épület átellenes homlokzatának zárt-erkély felületei. Ebben a lamella burokszerkezetben is rejlik dinamika, főként amikor gyalogosan elhalad egy lakó az udvarban vagy közvetlenül az épület előtt, miközben a „kerítés effektus” alapján a lamella burok nem engedi az átlátást (nagyméretű színes felület képzés), ugyanakkor a ház homlokzatára merőleges látószögből viszont átlátszó a burokszerkezet. Az épülettől távolodva ez az átlátás – tömörség jelenség egyre csökken, miközben az átmenet az átláthatóságba – tömörségbe egyre erősödik. Érdekes effektus, mely az „A” épületet, és később a további épületeket bizonyos mértékben folyamatosan változó dinamikus külsővel látja el.

Az épület lapostető szerkezetén egy napelemes rendszer kerül kiépítésre, - ezt kiegészítőleg pedig a lapostető magasságában, a tetőtéri lakások tetőteraszát védő előtető szerkezetek fölött vákuumcsöves napkollektoros rendszert építenek ki. Ezek az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerek a terepszintről nézve kevésbé látszanak, de a felső emeletekre való felközlekedés folyamán egyre jobban megjelennek, mint a tetőszerkezetet „felborzoló” karakteres tetőgeometriák. Megjelenésében dinamikus módon nem a hosszirányú falgeometriát követik a PV modul sorok, hanem 45°-al elforgatva D-i tájolással, kb. 27° dőlésszögben lesznek installálva.

Az épült külső falfelületei a külső oldali hőszigetelési rétegre vakolatot kapnak, melyet tört-fehér színben festenek (nemes-vakolat). A pozitív értelemben visszafogott és szerény, de korszerű felületképzés megfelelő mértékben nyújt biztos hátteret a dinamikus színes virágágyás-lamella burok szerkezetnek és a fogazott, cakkozott zárt-erkély geometriáknak.